Az alacsony fehérvérsejtszám (leukopénia) azt jelenti, hogy a szervezetedben kevesebb fehérvérsejt található a normálisnál. A fehérvérsejtek kulcsfontosságúak az immunrendszer működésében, hiszen segítenek a fertőzések elleni védekezésben. Ha a szintjük túl alacsony, a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre és betegségekre.
Mi számít alacsony fehérvérsejtszámnak? A normál fehérvérsejtszám felnőtteknél általában 4 000–10 000 sejt/μl vér között mozog. Ha az érték 4 000 alá csökken, leukopéniáról beszélünk. A súlyosság mértéke attól függ, mennyivel esik a normál érték alá, és milyen okok állnak a háttérben.
Az alacsony fehérvérsejtszám tünetei nem mindig járnak feltűnő jelekkel, különösen, ha az eltérés enyhe. Súlyosabb esetekben az immunrendszer gyengesége miatt különféle panaszok alakulhatnak ki. A fertőzésekre való hajlam gyakori tünet, amely magában foglalhat gyakori megfázást, torokgyulladást vagy húgyúti fertőzéseket. A sebek lassabban gyógyulnak, és a betegségek hosszabb ideig tartanak. Általános tünet lehet az állandó fáradtság, a gyengeségérzet, a hidegrázás vagy a hőemelkedés. Láz is gyakran előfordul, mivel a szervezet nehezebben védekezik a fertőzések ellen. Gyulladásos jelek, például duzzanat, fájdalom vagy bőrpír is jelentkezhetnek. A szájüregi panaszok közé tartoznak a szájüregi fekélyek, afták vagy a fogínygyulladás. Egyes esetekben vérzésre való hajlam is kialakulhat, amely pontszerű véraláfutásokkal vagy gyakori orrvérzéssel járhat.
Az alacsony fehérvérsejtszám számos okra vezethető vissza. Fertőzések, például influenza vagy HIV gyakran okozhatják a fehérvérsejtek számának csökkenését. Autoimmun betegségek, mint a lupus vagy a rheumatoid arthritis szintén kiválthatják. Vitaminhiány, különösen a B12-vitamin és a folsav hiánya, gátolja a vérképződést. Bizonyos gyógyszerek, például kemoterápiás szerek vagy egyes antibiotikumok mellékhatásként is csökkenthetik a fehérvérsejtek szintjét. Csontvelő-problémák, például leukémia vagy aplasztikus anémia súlyosabb esetekben fordulhatnak elő. Egyéb tényezők, mint a súlyos stressz, sugárterápia vagy krónikus betegségek, például máj- vagy vesebetegségek szintén hatással lehetnek.
Az alacsony fehérvérsejtszám kezelésekor az étrend módosítása kulcsfontosságú lehet. Vasban, B12-vitaminban és folsavban gazdag ételek, például spenót, vörös hús, tojás és citrusfélék fogyasztása támogatja a vérképző rendszert. Az antioxidánsok, például bogyós gyümölcsök és zöld tea fogyasztása segít az immunrendszer erősítésében. Fontos a megfelelő hidratáció, hogy a szervezet méregtelenítése hatékonyabb legyen, és a mérsékelt testmozgás jótékony hatással lehet az immunrendszer működésére. Ügyelj a higiéniára is, kerüld a zsúfolt helyeket és gyakran moss kezet a fertőzések elkerülése érdekében.
Súlyosabb esetekben orvosi kezelések válhatnak szükségessé. Ilyen lehet az immunerősítő injekciók alkalmazása, például granulocita-stimuláló faktor, vagy a vitaminpótlás, ha B12-vitamin vagy folsav hiány áll fenn. Az alapbetegség célzott kezelése is elengedhetetlen, például fertőzések vagy autoimmun betegségek esetén.
Ha tartósan fennálló tüneteket tapasztalsz, például lázat, gyakori fertőzéseket vagy szokatlan véraláfutásokat, mindenképpen fordulj orvoshoz. Az alacsony fehérvérsejtszám korai felismerése és kezelése segíthet elkerülni a súlyosabb komplikációkat. Légy tudatos, és figyelj a tested jelzéseire!